Egyáltalán nem használhatják a szoláriumot az I-es bőrtípusúak, a18 évesnél fiatalabbak, akik fényérzékenységet okozó gyógyszereket szednek és akiknek családjában már előfordult bőrrák. Mindenki más heti 2-3 alkalommal szoláriumozhat mértéktartóan, úgy, hogy két alkalom között legalább 24 óra teljen el, sőt a II-es bőrtípusúaknál legalább 48. Az európai szabvány évi max. 60 szolárium látogatást javasol.
A szoláriumozási alkalom az az időegység, amely az egyénhez szabott MED eléréséhez szükséges (MED= minimális erythema adag). Egyben az a határérték, ami éppen a mindenképpen elkerülendő bőrleégés előtt van. A szoláriumozás hosszát tehát meghatározza a berendezés maga, a vendég bőrtípusa és barnulási képessége. A szoláriumozás napján soha ne feküdjünk természetes nap alá.
Gyógyászati és tudományos megállapítások egyértelműen utalnak arra, hogy a leégés az a tényező, mely a bőrrák keletkezésének veszélyét hordozza magában, különösen, ha ez gyermekkorban történik. A szolárium felelősségteljes használata során a barnulást és a D vitamin szint képződését kontrollált módon biztosítják az UV- sugarak.
A szoláriumok biztosítják a kontrollált barnulást és megfelelőszintű D vitamin képződését és megtartást. (Ld.: D vitaminról később). A természetes napozás során különböző erősségű UVsugárzásnak tesszük ki a bőrünket, ahol a sugárzás erőssége a napszaktól, a földrajzi helytől és az évszaktól függ. A szoláriumban a barnítási program a bőrtípustól és a berendezéstől függően biztonságosan beállítható úgy, hogy a túl-expozíció, a leégés elkerülhető legyen.
Természetes bőrszínünket a melanin nevű bőrfesték határozza meg. Ennek mennyiségét öröklődött tulajdonságaink határozzák meg.UV hatására a bőr mélyén levőmelanocitának nevezett sejtek olyan folyamatot indítanak el, melynek során több melanin keletkezik. A lebarnulást a keletkezett melanin bőrfelületre jutása okozza. Az UV ugyanekkor a felső bőrfelület vastagodását is okozza. Ez a bőr természetes védekezése az UV – sugárzás ellen a leégés elkerülése érdekében.
Az emberek különböző módon reagálnak az UV sugárzásra. A sötét bőrűek gyorsabban termelnek több melanint, míg az igen világos bőrű emberek bőre igen kevés melanint tartalmazhat, ezek az emberek sem a napon, sem a szoláriumban nem barnulnak.A természetes napozást túlzásba visszük, könnyen kaphatunk bőrleégést. A bőr természetes regenerálódó képességgel rendelkezik, de ha ezt túl gyakran vesszük igénybe, akkor túlterhelődik, ami a bőr végleges károsodását okozhatja.
A D vitamin elengedhetetlen a jó egészséghez. A legtöbb európai túl kevés D vitamint kap, különösen a téli hónapokban, mivel ilyenkor a napfény kevés UV fényt tartalmaz. Egészségügyi tanulmányok bizonyították világszerte, hogy D vitaminnak milyen fontos szerepe van a megelőzésben:
Orvosi és tudományos körökben egyöntetűen elfogadott tény, hogy az ember természetes állapotában a D vitamin 90 %-át a bőrön keresztül kapja, mégpedig a napfény által. Az ember úgy van „tervezve”, hogy csak 10 %-ot kapjunk táplálkozás által, tehát a napfény életfontosságú a számunkra oly szükséges D vitamin előállításában.
Manapság legtöbbünk mesterséges megvilágításban éli az életét, és nem részesülünk napfényben, melyet elődeink bőven élveztek a szabadban végzett munka folyamán. Ez nem segíti elő az optimális D vitamin szint fenntartását, és D vitamin raktárak építését, hogy a napsütésben szűkös téli hónapokra is kitartson. Megváltozott életvitelünk miatt legtöbbünk elégtelen D vitamin szinttel rendelkezik, még a tavaszi és nyári hónapok alatt is, nem beszélve a téli tartalékolásról. Ezért tanácsolnak elismert D vitamin szakértők legalább heti kétszeri ésszerű mértékű napozást, szoláriumozást.